Petefészekrákra vonatkozó irányelvek
A petefészekrák felismerése A GlaxoSmithKline június én hozta nyilvánosságra, hogy a nemrég felvásárolt, onkológiai készítményekre specializálódott Tesaro kiegészítő engedélykérelmét befogadta az FDA, és az elsőbbségi engedélyezési eljárás priority review céldátuma október e. A kérelem a Zejula niraparib javallatainak kiterjesztésére vonatkozik előrehaladott petefészek- petevezeték- vagy peritoneális rákban szenvedő olyan betegekre, akik korábban már petefészekrákra vonatkozó irányelvek három vagy több kemoterápiás kezelésben részesültek, és akiknél a daganatos betegség vagy BRCA mutációt hordoz vagy HRD hiányt mutat HRD, homologous recombination deficiency, homológ rekombináció hiányaés progressziót mutat legalább hat hónappal az előző platinaalapú kemoterápiás kezelést követően.
A niraparib hatóanyag új indikációkban történő felhasználásának petefészekrákra vonatkozó irányelvek a fázis II QUADRA vizsgálat szolgáltatta, melynek eredményei a Lancet Oncology folyóiratban jelentek meg, de a hatóanyagot a Tesaro jelenleg három folyamatban lévő pivotális klinikai vizsgálatban is értékeli különböző indikációkra önmagában vagy kombinációban történő alkalmazásra.
Minimalizálja a cukrot és a sót.
Prosztatarák javallatra a niraparibbal kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a készítmény piaci bevezetését és értékesítését Japán kivételével világszerte a Janssen Biotech végzi. A niraparib által kiváltott citotoxicitás fokozódását figyelték meg daganatos sejtvonalakban az emlőrák BRCA 1 és 2 tumorszuppresszor gének hiányával vagy anélkül.
Ennek hátterében tehát egyrészt petefészekrákra vonatkozó irányelvek BRCA mutációk következtében a homológ rekombinációs hibajavítás megszűnése, másrészt a PARP inhibíció révén a bázis excíziós hibajavítás hatásfokának csökkenése állhat.
A PARP inhibíció elvi megfontolások alapján nem okozhatja a mutációk felhalmozódását az agydaganatokban a következő okoból: 1. A QUADRA vizsgálatról A QUADRA egy petefészekrákra vonatkozó irányelvek elemszámú, nyílt elrendezésű, egykarú fázis II vizsgálat, melyben a niraparib alkalmazásának hatásosságát és biztonságosságát értékelték olyan felnőtt betegekben, akik előrehaladott petefészek- petevezeték- vagy peritoneális rákban szenvedtek, és korábban már legalább három vagy több kemoterápiás kezelésben részesültek.
A betegek mg niraparibot kaptak naponta egyszer, a betegség progressziójáig.
Daganatos betegségek-gyógyító meditációja
Az elsődleges végpont a vizsgálók által megerősített választ mutató, platinaszenzitív HRD-hiányos és BRCA mutációt hordozó vagy nem hordozó daganatokban szenvedő betegek aránya volt a teljes betegpopulációban. További végpontokként pedig az egyes alcsoportok platinaszenzitivitás, BRCA mutációs és HRD státusz által mutatott válaszarányokat értékelték.
A leggyakoribb laborérték-eltérések között a csökkent hemoglobinszint, vérlemezkeszám fehérvérsejtszám, neutrofilszám, valamint AST és ALT emelkedés szerepelt.
A petefészekrákról Az Egyesült Államokban 22 ezer, az Európai Unió tagállamaiban összesen több mint 65 ezer, Magyarországon pedig körülbelül ezer beteget diagnosztizálnak petefészekrákkal Magyarországon petefészekrákra vonatkozó irányelvek 5 ezer környékére tehető a nőgyógyászati daganatok incidenciája.
A petefészekrák az ötödik leggyakoribb daganatos eredetű halálok a nők körében. A petefészekrák döntően az 50 év feletti nők betegsége: gyakorisága az életkor előre haladtával fokozatosan nő. Ritka esetekben ugyanakkor fiatal felnőtteknél, sőt egyes válfajai a pubertás kor előtt is előfordulhatnak. Petefészekrákra vonatkozó irányelvek tumornak belső és külső kockázati tényezői egyaránt vannak, a legmeghatározóbb kockázati tényező az életkor.
A veszélyeztető tényezőkről keveset tudni, ezek között említik például az azbeszt jelenlétét. Az öröklődés szerepe, a hibás gének az esetek százalékában mutathatók ki. Noha nőgyógyászati daganatról van szó, a hibás gén egyaránt származhat az apától és az anyától is, ezért fontos, hogy az összes családi kórelőzmény feltérképezése. Figyelmeztető jel, ha a családban előfordult petefészek- emlő- vastagbél- vagy méhtestrák 40 évesnél fiatalabb korban — ilyen esetekben 25 éves kor felett panaszmentes állapotban is indokolt a rendszeres szűrővizsgálat.
A belső kockázati tényezők között tartják számon a szervezet hormonháztartásának nem megfelelő működését is. A petefészkeket érintő minden mikrotrauma növeli a kockázatot, ezért nagyobb a kockázat például azoknál a nőknél, akik az átlagosnál rendszeresen hosszabb ideig menstruálnak, a szakirodalom egy része közvetett tényezőként az elhízást is megemlíti a hajlamosító tényezők sorában, a szülés ugyanakkor védőfaktor.
A betegség korai stádiumában teljesen tünetmentes.
Klinikai tünet lehet a -testsúlygyarapodás nélküli — hasfeszülés, széklet- és vizeletürítési panaszok, alhasi és deréktáji fájdalmak, ritkábban méhvérzés, ám ezek a tünetek — amennyiben a tumor váltja ki azokat — már az előrehaladottabb stádiumot jelzik.
Petefészekrák ellen nincs bevett szűrési módszer, ugyanakkor a genetikai tényezők miatt érdemes rendszeres orvosi vizsgálatokon részt venniük azoknak, akiknek a családjában már fordult elő hasonló megbetegedés.
Mivel a petefészek daganata kezdetekben tünetmentes, ebben a stádiumban csak képalkotó vagy laboratóriumi vérvizsgálat tumormarker-szint nyomán azonosítható. A tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hiánya miatt a petefészek daganatos elváltozását ritkán fedezik fel korai stádiumban. Amennyiben már érzékelhető tumor alakult ki, az az orvos számára könnyen kitapintható.
A petefészekrák megfelelő étrendjének hatékonysága
A petefészekrák pontos diagnózisához a tumor több területéből kell mintát venni. Amennyiben beigazolódik a tumor jelenléte, az áttétek kizárása, illetve pontos behatárolása miatt más vizsgálatok is szükségesek — ezek közül a legkézenfekvőbb a nyirokcsomók kitapintása, az ultrahang, a CT, az MR vizsgálat. A kivizsgálást nem szabad halogatni: a gyanú felmerülésével azonnal meg kell kezdeni, hogy mielőbb rendelkezésre álljon a petefészekrákra vonatkozó irányelvek, illetve a műtétet megalapozó, pontos diagnózis.
Operáció is képezheti a vizsgálat részét: feltárják a hasüreget, hogy meggyőződjenek a tumor kiterjedtségéről, szóródásáról. A petefészekben előforduló tumorok többsége jóindulatú. A ciszták szerkezetükben és tulajdonságaikban hordoznak magukban daganatos jelleget, ám ezek nem tumorok. A jóindulatú daganatoknak mintegy fele a felszíni hámból indul ki, ilyen elváltozás például a cystadenoma.
A csírasejtekből kiinduló tumoroknak is több mint 90 százaléka sorolható a jóindulatú elváltozások közé — a gyermekkorban és 20 év alatti fiataloknál ugyanakkor a csírasejttumorok között gyakoribb a rosszindulatú elváltozás. Ugyan a jóindulatú petefészekrákra vonatkozó irányelvek kategóriájába sorolható az úgynevezett Werth-tumor pseudomyxoma peritonei petefészekrákra vonatkozó irányelvek, ám a szövettanilag jóindulatú elváltozás klinikailag mégis lehet rosszindulatú, mert nem távolítható el maradéktalanul, áttéteket képezhet az egész hasüregben, s meglétét rendszerint kiegészítő kezelésekkel sem lehet felszámolni.
Petefészekrák
A jó- és a rosszindulatú petefészekrákra vonatkozó irányelvek tumorok között helyezkednek el az úgynevezett borderline-típusú daganatok. Ezek szerkezete az ártalmatlan cystadenoma, valamint az agresszív, rosszindulatú cystadenocarcinoma közötti átmeneti struktúrát mutat.
A petefészekrák stádiumai A petefészekben számos szerkezetű és tulajdonságú tumor alakulhat ki, ezért sok különféle osztályozási rendszer is létezik. A petefészekrák osztályozásában 4 stádiumot különíthetünk el.
Örökletes emlő- és petefészekrák (BRCA1- és BRCA2-gének) vizsgálata
A petefészek daganatos elváltozása az esetek egy részében egy másik sejtben kialakult rák áttéteként jelentkezik. Leggyakrabban a gyomor- és bélrendszerben, az emlőben vagy a méhtestben található az elsődleges daganat, ám más szervekről is átterjedhetnek a petefészekre a daganatos sejtek.
Média Új irányelvek a rákgyógyításban A világ egyik legnevesebb szakmai szervezete, az ASCO — American Society of Clinical Oncology — új irányelveket adott ki arra vonatkozóan, hogy miként kellene festenie a rákkutatásnak és a rákbetegek klinikai kezelésének a követező évtizedben.
A jelenség ugyanakkor fordítva is lejátszódhat: a petefészekrák könnyen képez áttéteket, pl. Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:.
