Meghatározza az orvosi papillómát


Nem besorolt A szarvasmarhák herpesvirusai A BHV-1 bovide herpesvirus 1 szerotípusba két különböző betegség vírusa,a szarvasmarha fertőző rhinotracheitisének vírusa IBR és a szarvasmarha fertőző hüvely- és tasakgyulladását IPV okozó vírus tartozik.

Szerológiai próbákkal és fehérjeanalízissel a két kórformát okozó vírusokat nem lehet megkülönböztetni. A klinikai tünetek jellegéből nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, hogy a kórképért az IBR vagy az IPV vírus a felelős.

Meghatározza az orvosi papillómát IBR vírus meghatározza az orvosi papillómát szubklinikai, mind klinikai tünetekben légzőszervi, idegrendszeri tünetek, conjunctivitis és vetélés megnyilvánuló meghatározza mikoparazita macska okoz.

Az IPV lokális, hólyagképződéssel járó elváltozást okoz, kizárólag a nemi szervek nyálkahártyájában, és vetélés soha nem fordul elő. A két vírus azonos szervadaptációs készsége nemi szervek és szoros antigénrokonsága miatt az IBR-rel fertőzött populációban ritkán jelentkezik IPV-fertőzés.

Az IBR vírus ellen mind inaktivált, mind attenuált vakcinákat kifejlesztettek.

HPV tévhitek és tények bőrgyógyászat humán papillóma vírus hpv Az utóbbi években egyre többet lehet hallani és olvasni — elsősorban a méhnyakrák kapcsán — a HPV-ről humán papillómavírus. Ezzel párhuzamosan egyre többen a vírussal kapcsolatos téves információk miatt feleslegesen aggódnak, vagy megkérdőjelezik társuk hűségét, esetleg értelmetlenül költséges kivizsgálásnak vagy terápiás beavatkozásnak vetik alá magukat. Kellő hiteles információk hiányában mások az éves nőgyógyászati szűrővizsgálatot hanyagolják el, ami életet menthet. De miért kering ennyi tévhit a HPV-vel kapcsolatban? Ennek az egyik oka kétségtelenül az, hogy a vírus több tulajdonsága még szakemberek számára sem teljesen ismert.

A BHV—2 bovid herpesvirus 2 szerotípusba tartozó vírusok klinikailag két, jól elkülöníthető betegséget okoznak. A szarvasmarha herpes mammilitise egy hevenyen lezajló és a tőgyre korlátozódó meghatározza az orvosi papillómát, hólyagképződéssel járó megbetegedés, amely világszerte előfordul.

Tartalomjegyzék

Afrikai szarvasmarhákon a BHV—2 generalizált bőrelváltozást idézett elő, amit a himlővírusok által okozott bőrcsomósodási kórhoz való hasonlatossága alapján ál-bőrcsomósodási kórnak neveztek el. A szarvasmarha roncsoló orrhurutja néven ismert akut, fatális kimenetelű generalizált betegség egyes vadon élő kérődzők között is előfordul.

A vírus nehezen izolálható. Leginkább a fertőzött állat perifériás fehérvérsejtjeinek borjúpajzsmirigysejtekkel történő együttes tenyésztésével kísérelhető meg. Az erősen sejthez kötött cell-associated vírus jelenlétét jelző magzárvány és esetleg syntytiumképzés gyakran csak 2—3 szövetpasszálás vakpasszázs után figyelhető meg.

A Gammmaherpesvirinae alcsaládba sorolását a genomszerkezeti jellegzetességek mellett az indokolta, hogy a vírus a keringő lymphocytákban perzisztáló latens fertőzést hoz létre. Sejttranszformációs tulajdonságáról nem tudunk.

Belépés / Regisztráció

Az AHV—1 törzseket ez ideig Afrikában izolálták, ahol a fogékony kérődzők a vírusfenntartó és vírushordozó gnúborjaktól fertőződnek. A gnúban a fertőzés mindig szubklinikai formában zajlik. Az AHV—2 törzseket Afrikán kívül előforduló fertőzésekből izolálták. Az AHV—2 törzsek fenntartója és terjesztője a vírussal fertőződött juh, amelyben a betegség mindig meghatározza az orvosi papillómát formában zajlik.

HPV fertőzés

A vírust és az ellene termelődött ellenanyagokat állatkerti macskafélékből is kimutatták oroszlán, puma. A szarvasmarhákból izolált cytomegalovirusok pathológiai szerepe nem bizonyított, de feltételezik, hogy esetleg terméketlenséget okoznak. Borjú eredetű szövettenyészetekben a cytomegalovirusok perzisztens fertőzést eredményezhetnek. A kecske herpesvirusai CHV—1 caprine herpesvirus—1, kecskeherpesvirus. A CHV—1 nem fertőzi sem a juhot, sem a szarvasmarhát.

Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok — bejutva a szervezetbe — beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek a szövetek saját elöregedett sejtjeit pótolja.

Kecskében a fertőzés az IBR-hez hasonló kórképet légzőszervi tüneteket, conjunctivitist és vetélést okoz. A ló herpesvirusai EHV—1, EHV—4 ló járványos abortusza, ló rhinopneumonitise Korábban azt gondolták, hogy a lovak járványos abortuszát és rhinopneumonitisét ugyanaz az EHV-1 vírus okozza. A járványesetekből izolált vírustörzsek restrikciós enzimanalízise azonban bizonyította, hogy az EHV—1 törzsek valójában a lovak járványos abortuszát, az EHV—4 típusba sorolt vírustörzsek pedig a lovak rhinopneumonitisét okozzák.

Az EHV—1 törzsek ritkán légzőszervi és idegrendszeri tüneteket is okoztak, és egyes EHV—4 törzsek vemhes kancákban vetélést idéztek elő. Az EHV—4 törzsek csak lószöveten szaporodnak, az EHV—1 törzsekkel azonban más állatfajból sertés, borjú készült szövettenyészetek is fertőzhetők.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve

Az EHV—1 vírus a lovak egyik legfontosabb fertőző ágense. EHV—3 lovak ivarszervi kiütésének vírusa.

meghatározza az orvosi papillómát

A lovak ivarszervi kiütésének vírusa általában enyhe lefolyású hólyagos megbetegedést okoz a genitáliákon. Vetélés és generalizált fertőzés nem fordul elő, de fiatal csikókban légzőszervi megbetegedést hozhat létre. Az EHV—3-törzsek kizárólag lóból készült sejtkultúrákban szaporodnak.

Papillomatózis esetén az orvosnak a kezelés szabályai

A lovakból izolált cytomegalovirusok Equid herpesvirus 2, EHV—2 elsősorban baktériumos társfertőzéssel Rhodococcus equi együtt alakítanak ki fogékony csikókban tüdőgyulladásban és tályogképződésben megnyilvánuló kórképet. Az EHV—2 törzsek egy szerocsoportba tartoznak, de nukleinsav-analízissel a törzsek DNS-e között rendkívül nagyfokú variabilitást lehetett kimutatni. Ebből adódóan az EHV—2-nek nagyon sok antigénváltozata fordul elő. Még ugyanabból a lóból is több antigénvariánst lehet izolálni.

A vírus lósejtből készült szövettenyészeten jól szaporítható. Az Aujeszky Aladár által, ben leírt betegség vírusa a legszélesebb gazdasejtspektummal rendelkező herpesvirus, ugyanis a sertésen kívül végzetes kimenetelű idegrendszeri megbetegedést okoz rágcsálókban, emlősökben és madarakban is. A sertés az egyetlen faj, amelyiknek esélye van a fertőzés túlélésére, ezért a vírus egyedüli fenntartója a természetben.

A vírusa sertésekben kortól függően, légzőszervi, idegrendszeri megbetegedést és vetélést okoz. Az ember és az alacsonyabb rendű fajok rovarok, hüllők, kétéltűek és halak rezisztensek a fertőzés iránt, bár humán HeLa sejtvonalon mérsékelt vírusszaporodás megfigyelhető.

A vírus a felsorolt fogékony fajok sejtjeiből készült egyrétegű szövettenyészeten az alphaherpesvirusokra jellemző CP-hatást sejtmagzárvány, sejtlekerekedés, syncytiumképződés alakítja ki. Sertésszövet fertőzésekor az avirulens vírusok sejtlekerekedést, a virulens vírustörzsek syncytiumot hoznak létre. Az SHV—1 törzsek meghatározza az orvosi papillómát szerotípusba tartoznak, de a vírustörzsek biológiai tulajdonságaiban pl.

A vírusnukleinsavak restrikciós enzimanalízisével a vágáshelyek megoszlása alapján törzsmarkereket határozhatunk meg, melyek a járványtani nyomozásban is felhasználhatók.

A HPV tünetei

A genom US szakaszán elhelyezkedő gének gE,gC közül a gE korábban gI néven ismert fehérjegén szakasz deléciója két eredménnyel jár. A gE nem játszik szerepet meghatározza az orvosi papillómát a vírus multiplikációjában, sem a protektivitásért felelős ellenanyagok képzésének megindításában, meghatározza az orvosi papillómát a gE-delécióval rendelkező vakcinatörzsek jól szaporíthatók szövettenyészeten és az általuk kiváltott protektív immunitás védelmet nyújt az utcai vírussal történő fertőzéssel szemben.

Az ilyen deléciós vakcinák teremtették meg a lehetőségét az olyan országos kiterjedésű mentesítési programoknak, amelyekkel ma már földrészek Aujeszky-vírus-mentességét kívánják elérni. Magyarország sertésállományának e vírustól történő mentesítése ma is folyamatban van. A sertés cytomegalovirus— Suid herpesvirus 2, SHV—2 fertőzése a sertés zárványtestes rhinitise néven ismert betegséget okozza.

A fertőzés klinikai tüneteket rhinitis csak a 10 hétnél fiatalabb malacokban idéz elő. Az SHV—2 esetenként vetélést vagy az újszülött malac generalizált fertőzését okozhatja. A vírus sertés eredetű szövettenyészeten szaporítható.

A kutya herpesvirusai CHV—1 Canine herpesvirus 1, kutya herpesvirus. A kutyából izolált herpesvirusok CHV—1 egy szerotípusba tartoznak. A vírus fogékony kölyökkutyákban nagy letalitással járó haemorrhagiás megbetegedést, felnőtt állatban rendszerint szubklinikai fertőzést esetleg tracheobronchitistvemhes kutyában vetélést és terméketlenséget okoz.

A vírus a viraemia során az anyai fehérvérsejtekbe zártan jut át a placentán.

meghatározza az orvosi papillómát

A vírus DNS-polimeráz enzime 33—35 °C-on aktív, ezért a vírusszaporodás csak azokban a szervekben zajlik, ahol a hőmérsékleti érték megfelel ennek az igénynek felső légutak, genitáliák. Az újszülött kiskutyák hőregulációja a születés után 2—4 héttel normalizálódik, ezért a fogékony kutyakölykökben kéthetes korig generalizált fertőzés alakul ki, amely többnyire fatális kimenetelű.

A vírus kizárólag kutyasejtekből készült szövettenyészeten szaporodik, és vírusizoláláskor figyelembe kell venni a vírus hőigényét inkubáció 33—35 °C. A fertőzést túlélt kutyákban latens vírushordozás lehetséges genitális szervek ganglionjában is. A latens vírusgenom immunszuppresszív hatásra pl. A betegség ellen mind hiperimmun szérumterápiát, mind vakcinát használnak.

User Top Links

A macska herpesvirusai FHV—1 Feline herpesvirus 1, macskaherpesvirus. A macskákban többnyire akut lefolyású, felsőlégúti tünetekben megnyilvánuló betegséget okozó FHV—1 vírusok egy szerotípusba tartoznak, de virulenciájukban különbözők.

A vírus kizárólag macskából készült sejttenyészeten szaporodik. Latens vírushordozás elsősorban az agyi ganglionokban alakul ki, a fertőzött macskák kb.

A fertőző laryngotracheitis vírusa Meghatározza az orvosi papillómát több madárfajban tyúk, pulyka, fácán páva okoz felsőlégúti tünetekben és conjunctivitisben megnyilvánuló fertőzést. Az egy szerotípusba tartozó ILV törzsek jelentős virulenciakülönbséggel rendelkeznek.

Állatorvosi járványtan I. - Állatorvosi mikrobiológia, bakteriológia, virológia, immunológia

A vírus embrionált tyúktojás chorioallantois-membránjába CAM oltva, pockképződésben megnyilvánuló cytopathogen hatást fejt ki. Naposcsibe és pulyka hámsejtjeiből készült szövettenyésztben jól szaporítható. A populációban a fertőzést a latensen fertőzött és a reaktiváció révén vírust ürítő felnőtt állatok tartják fent.

A Marek József által ben leírt betegség vírusát a biológiai tulajdonságok alapján korábban a gammaherpesvirusok közé sorolták lymphoid sejtek transzformációját okozzade az utóbbi években elvégzett vírusgenetikai vizsgálatok eredménye révén átkerült az Alphaherpesvirinae alcsaládba. Az MDV a fertőzött baromfi légzőszervének hámsejtjeiben elszaporodva sejthez kötött viraemiát hoz létre. A macrophagokba zárt vírus eljut a különböző nyirokszervekbe, és elsősorban a T-lymphocyták sejttranszformációját okozza, ami a lymphoid szövetek daganatos elfajulásához vezet.

Az idegeket pl.

meghatározza az orvosi papillómát

A tolltüszők hámsejtjeibe eljutó vírus produktív fertőzést hoz létre. A leváló tolltüszőhámsejtekben a vírus hetekig fertőzőképes marad a természetben. A vírus CAM-ra oltva pockot alakít ki. Csirkeszövetből készült szövettenyészetben lassan kialakuló sejtdegenerációt okoz.

  1. Fergek angolul
  2. A családot sajátos replikációs stratégia jellemzi.

A termelődő virionok sejten belül maradnak cell-asssotiated. Az AHV—1 kacsában és más vízimadarakban lúd, hattyú okoz akut lefolyású, vérzéses kórképet.

Az eddig izolált vírustörzsek egy szerotípusba tartoznak, de jelentős virulenciakülönbségek figyelhetők meg a törzsek között. A vírus embrionált kacsatojásban CAM-ra oltva és kacsafibroblastból készült szövettenyészeten jól szaporítható.

Csirkeszöveten szaporodása lassúbb.