Fonálférgek


Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az fonálférgek életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható.

fonálférgek

Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt élősködő fonálférgek találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban. Amíg az ú. Kétségtelen dolog, hogy az élősködő fonálférgek hosszú idők folyamán a szabadonélőktől származtak le; a szabadonélő fonálférgek tetemes számának élősködő fonálférgekké való átalakulása csak lassan, fokozatosan következett be.

Tartalomjegyzék

Erre utal egyebek közt az a fonálférgek is, hogy az élősködő fonálférgek közt számos olyan fajt fonálférgek, mely fejlődése során átmenetileg következetesen szabadon él.

A fonálférgek igen kevés kivételtől eltekintve megnyúlt, fonál- orsószerű- vagy hengerestestűek, hosszuk nem ritkán fonálférgek átmérőjüknek sok százszorosát teszi, keresztmetszetük mindig köralakú. Kültakarójuk a különböző fajok szerint változó vastagságú és szerkezetű, esetleg tüskeszerű képleteket is viselő cuticulá-ból és az utóbbit kitermelő, lágyabb szövetrészekből, az ú. A subcuticula a test üre felé szabályos elrendeződésű lécek vagy gerendázatok alakjában kiemelkedik: egy-egy ilyen kiemelkedés, az ú.

Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.

Az oldalmezők és középvonalak közt a hosszanti irányban helyezkedő izomsejtekből felépített izomzat foglal helyet. Ennek az izomzatnak segítségével csak kígyózó mozgást fonálférgek a fonálféreg; teste összehúzódni és kinyúlni nem tud. Testüknek mellső végén van a szájnyílás, fonálférgek vagy ú.

  1. A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.
  2. Húgycső szemölcsök nők tüneteiben
  3. Jelen írássorozatban az ökológiai növénytermesztésben alkalmazható hasznos szervezeteket szeretném bemutatni, hHiszen rengeteg félék és fajták lehetnek, és mindannyian hozzájárulnak az egészséges élelmiszerek létrejöttéhez, ám keveset tudni róluk.
  4. Tisztítja a paraziták és férgek testét
  5. Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel fonálférgek a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
  6. Ellenőrző kérdések a
  7. Ha összenyomja a nemi szemölcsöket
  8. Hasi fájdalom féreg tabletták után

A szájnyílás igen gyakran közvetlenül az izmos háromosztatú nyelőcsőbe folytatódhat, fonálférgek fajnál azonban a szájnyílás és fonálférgek nyelőcső közt sajátszerű garat, a szájtoknak nevezett üreg tűnik fonálférgek.

Ennek külső pereméből, sokszor tetemes vastagságú oldalfalából vagy alapjából változó alakú és nagyságú, fogszerű képletek emelkednek ki, amelyek mint állandó bélyegek a fajok meghatározására kiválóan alkalmasak. Egyik-másik csoportnál a nyelőcső a bélbe való átmenetel előtt sajátságos és ugyancsak háromosztatú zárószerkezettel van ellátva.

A test végén fonálférgek közel ahhoz található a végbélnyílás, amellyel a bélcsatornának a rövidebb-hosszabb végső része, a cuticulával bélelt végbél a külvilágra nyílik.

Rendszerint a nyelőcső középső harmadának magasságában, a nyelőcsövet gyűrűalakban körülfoglalva található a központi idegrendszer, az ú.

Itt rendesen hatalmas ganglionsejt-csoportok sorakoznak körben egymás mellé. Ezekből a test egész hosszán a középvonalakban hátrafelé végigfutó idegnyúlványok indulnak ki. Míg előrefelé ugyancsak az ideggyűrűből kiindulva, rendszerint 6 idegnyúlvány halad, melyek mindegyike egy-egy feji papillában, mint tapogató érzékszervben a szájnyílás körül végződik. Hasonló idegvégződések főleg a szabadon élő fonalférgek-nél a test vastagbél méregtelenítés, milyen gyakran nagyobb számban is fonálférgek elszórva.

Kiválasztórendszerük változatos kialakulású; fonálférgek fajokban különleges mirigyes szervek végzik a kiválasztást, másoknál e célra ugyancsak a fonálférgek egész hosszán át, az oldalmezőkben végigfutó s rendszerint a test elülső harmadában egyetlen nyílással a külvilágra nyíló csatornarendszer szolgál.

Navigációs menü

A fonálférgek csaknem kivétel nélkül váltivarúak. A fonálférgek csíraszerve a rhachisból fonálférgek, csőszerű képlet, melynek vezetéke a végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak az ú. A női fonálférgek ugyancsak csőszerűek; a petefészekből kiinduló petevezető végeredményben a fajok szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található.

fonálférgek

A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való fejlődése tekintetében is.

Friss hírek

Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is ürülnek ki a külvilágra.

Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük.

fonálférgek

Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén fonálférgek fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni.

Ilyen fonálférgek pl.

fonálférgek

Számos fonálféreg-faj magzati fejlődése már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel. Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük.