Orrszarvú lárva, Hogyan készítsünk rovarbölcsőt egy múzeum parkjában? - Magyar Természettudományi Múzeum Blog


By: múzeum Az élőhelyek eltűnnek, leromlanak, és mindezt tetézi a klímaváltozás, valamint az özönfajok tömeges terjedése. Fajok sokasága sodródik a kihalás szélére.

orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) lárvája

A természetes élőhelyek megőrzése viszont nehéz feladat, és állandó társadalmi konfliktusok forrása. Közben a segíteni akaró ember tanácstalan — nem tudja, hogyan járulhatna hozzá védett élőlények védelméhez. Van azonban megoldás, amely ha nem is váltja ki a természetes élőhelyek védelmét, mindenképpen szemléletformáló, és egyes fajoknak helyi menedéket jelenthet.

Mesterséges bogárbölcsők építésével a Mátra Múzeum ebben mutat példát látogatóinak. Ugyanakkor alig van információnk arról, hogy a közúti gázolások milyen orrszarvú lárva járulnak hozzá az élőlények megritkulásához. Az élővilág pusztulása tehát nem orrszarvú lárva a szélesszájú orrszarvú vagy a panda kihalás szélére sodródását jelenti. Európa-szerte fajok ezrei ritkulnak meg végletesen az élőhelyek eltűnése és bizonyos mértékig az úthálózat kiépülése, így a közúti forgalom növekedése miatt is.

Nem kivételek a rovarok orrszarvú lárva, holott sokukra óriási szükségünk van. Nélkülük ugyanis az élelmiszernövényeink sem termékenyülnének meg.

Sokan mondanák, hogy akkor tartsuk meg a hasznosakat, és ne törődjünk a haszontalanokkal, különösen ne a kártevőkkel.

Azon túl, hogy a mai bővülő ismereteink szerint az ún. Mégis, az élőhelyek védelme mind nehezebb feladat, mert az ember egyre nagyobb mértékben fordítja saját hasznára a még természetközeli állapotú területeket, különösen az erdőket. Mivel az erdőgazdálkodás elsősorban a faanyag hatékony termesztésében érdekelt, az erdők elvesztik eredeti ökológiai szerepüket, orrszarvú lárva számos, valamikor az erdőhöz köthető faj élettere szűnik meg.

Orrszarvúbogár

Mi több, vannak fajok, melyek jelenléte nemkívánatosnak számított vagy számít mind a mai napig. Ebben a folyamatban nagyon nagy szerepet kapnak az olyan intézmények, amelyek a biológiai sokféleség védelmét és nagyközönséggel való megismertetését elsődleges céljuknak tartják, és úttörő szerepet vállalnak a szemléletformálásban. A gyöngyösi Mátra Múzeum 2 hektáros parkjában az elmúlt évek során több olyan fejlesztés történt, amely kifejezetten a Mátra környékén előforduló őshonos állatok védelmét és a parkban történő megtelepedését szolgálta.

Orrszarvúbogár Forrás: Ifj. Vasuta Gábor Mikor egy barátom fotói között gyerekkoromban megpillantottam, az orrszarvúbogarat Oryctes nasicornis   nem gondoltam volna, hogy több évtizednek kell eltelnie, míg a természetben találkozhatok vele.

A mediterrán teraszrendszerre emlékeztető sziklakert megépítésével a helyenként már korábban is előforduló zöld gyíkok állományát sikerült stabilizálni, sőt, a gyíkokat a látogatók által is jól láthatóvá tettük. Terméskőből épített mediterrán terasz, amelybe gyíkoknak orrszarvú lárva nyúló telelőcsöveket építettünk be.

Idén a harmadik zöldgyík-generáció látta meg a napvilágot fotó: Babocsay Gergely A rovarvilág védelmi lehetőségeit is bemutatjuk a hozzánk látogatóknak. Idén a kert adta lehetőségeket kihasználva a nagy termetű és impozáns megjelenésű, korhadó fákban fejlődő szaproxilofág védett bogaraink szaporodási lehetőségeit is bővíteni kezdtük. A nádszálakból, kilyuggatott összeállított szerkezet számos magányos méhfajnak nyújt petézőhelyet fotó: Magyar Balázs Egy tavaszi szélvihar kidöntötte az egyik, már régen elhalt szilfát, amelynek tövében évek óta orrszarvúbogarak fejlődtek.

A bogarak maguk is gyengítették a törzs szilárdságát. Hogy petéző- és lárvanevelő helyük ne szűnjön meg, május 6-án a törzs felszín feletti részéből levágtunk egy valamivel több mint 1 méter hosszú, 50 centiméter átmérőjű darabot, és leástuk a törzs eredeti helyétől 1 méterre így talán könnyebben találnak rá az új rönkre.

Ezzel új szaporodóhelyet teremtünk a bogaraknak. A rönköt a gödörbe helyeztük, majd a talajt körbelocsolással tömörítettük fotó: Magyar Balázs A törzs nagy része a föld alá került, mindössze condyloma acuminatum aafp centiméternyi emelkedik a felszín fölé. A környező orrszarvú lárva nem ültettük be növényekkel, csak a gyepet engedtük a peremig terjeszkedni, hogy minél kevésbé legyen takarásban, és a felmelegedő faanyag orrszarvú lárva mikroklímát biztosítson a lárváknak.

A megmaradt törzsrészt a leásott darabtól néhány méterre elfektettük, hogy egyéb szaproxilofág rovarok kis szarvasbogár, fadarazsak stb. Ezzel reményeink szerint jelentősen növelhetjük a park rovarfaunájának változatosságát. A munka során a kidőlt tuskóból és a földben maradt részből is számos lárva került elő, köztük orrszarvúbogár, kis szarvasbogár és orrszarvú lárva lárvái.

orrszarvú lárva

A leásott és elfektetett fatörzsek tereprendezés után fotó: Kovács Tibor A régi rönkből orrszarvú lárva lárvák 4 orrszarvúbogár,1 kis szarvasbogár és 3 rózsabogár Fotó: Magyar Balázs Volt bennünk némi kétely a tekintetben, hogy az újonnan beásott törzset vajon birtokba veszik-e a bogarak.

Legnagyobb örömünkre azonban néhány héttel Fejlett prosztatarák tünetei egy petéző nőstény orrszarvúbogarat, majd júliusban további öt, peterakást követően elpusztult példányt találtunk a beásott törzsdarab tövében.

Hogy tervünk beválik-e, arról 2—3 év múlva fogunk megbizonyosodni, mindenesetre az elhullott nőstények jelenléte jó jel a sikert illetően. Nyár bélféreg gyógyszer egy ugyancsak fél méter átmérőjű, körülbelül 80 cm hosszú tölgyrönköt is leástunk a park egy másik részében. Peterakáshoz készülő nőstény orrszarvúbogár az új rönkben.

orrszarvú lárva

Jobbra egy kis szarvasbogár látható fotó: Magyar Balázs Peterakást követően elpusztult nőstény orrszarvúbogarak az újonnan leásott rönk tövében fotó: Kovács Tibor Hamarosan elkészül a park szaproxilofág rovarainak élőhelytérképe is, amelyen a látogatók információt kapnak az egyes fajokról, a fellelhetőségükről a parkban és arról, hogyan ismerhetik fel jelenlétüket az egyes fákon.

Ezzel a projekttel azt orrszarvú lárva elérni, hogy a hozzánk látogatók felismerjék, maguk is sokat tehetnek az élővilág megőrzéséért, és még orrszarvú lárva olyan állatfajok segítése sem ördöngös feladat, amelyekről esetleg korábban még csak nem is hallottak.

Célunk azt is megmutatni, hogy a természetes jelenségek lemásolása érdekes kertészeti megoldásokkal otthonunk kertjében vagy csak az erkélyen rengeteg színt vihet az életünkbe. Néhány védett bogárfaj, amelyek megtelepedését elősegítik a mesterséges rovarbölcsők: Orrszarvúbogár — Oryctes nasicornis Linnaeus, Az egyik legnagyobb termetű, impozáns megjelenésű bogarunk. Hossza 24—45 mm.

Kertészet/Rovarok/Orrszarvúbogár

Európa nagy részén előfordul, a hegyvidékek alacsonyabb régióiban, dombvidéken és a síkságon egyaránt. Elsősorban természetközeli állapotú, idős tölgyesekben él.

Megjelenés[ szerkesztés ] Orrszarvúbogár A hím és a nőstény orrszarvúbogarak között látványos eltérések mutatkoznak. A szarvnak egyébként nincs különösebb szerepe: mérete rendszerint egyenesen arányos viselőjének termetével, így szerepe lehet a hímek közti hierarchia békés eldöntésében.

Lárvája leginkább tölgyek Quercus korhadó tuskóiban, földbe mélyedő gyökérrészeiben fejlődik legalább 2—3 évig. A bábozódás is a korhadó faanyagban történik, ekkorra a lárva körülbelül 11 cm hosszúságú. A bábállapot 4—6 hétig tart.

Megfelelő nagyságú tuskókban több generáció is kifejlődik. Valószínűleg természetes élőhelyei csökkenésének következtében egyéb lombosfákban is megél: akác Robinianyár Populusvadgesztenye Aesculuskőris Fraxinus stb.

Lárvája fűrésztelepek fűrészporhalmaiban, illetve korhadó farészeket tartalmazó komposztban is képes kifejlődni, sőt az ilyen helyeken olykor nagy számban található. Ez a faj fennmaradása orrszarvú lárva előnyös, de mégis inkább eredeti élőhelyeinek megvédésére kell orrszarvú lárva.

A kifejlett bogarak elsősorban erdőlakók, de erdőszéleken, vágásokon is előfordulnak. Júniustól július végéig figyelhetők meg, napközben rejtőzködnek. Meleg estéken zúgva röpülnek, ekkor keresik fel szaporodó helyeiket. Rövid életük során nem táplálkoznak.

Egy különleges erdei korhadéklakó bogár

Az elpusztult egyedeket tápnövényük tövénél találhatjuk meg ez a nagy szarvasbogárra is igaz. Hazánkban az orrszarvúbogár természetes élőhelyein nem gyakori. Védett, természetvédelmi értéke 50 Ft. Kis szarvasbogár — Dorcus parallelipipedus Linnaeus, Jóval kisebb termetű bogár, mint ismert rokona, a nagy szarvasbogár. Hossza mindössze 17—32 mm.

Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis)

Euroszibériai elterjedésű faj, az egész ország erdeiben megtalálható. Lárvája elhalt lombos fák korhadó tuskójában vagy földön fekvő törzsében fejlődik. A kifejlett bogarak elsősorban zárt erdőkben élnek, de gyakran erdőszéleken, vágásokon, nem ritkán gyümölcsösökben, kertekben is megfigyelhetők.

Az orrszarvúbogár  Oryctes nasicornis  nevét a hímek feje tetején látható ívelt kinövésről kapta. A hím és a nőstény orrszarvúbogarak között látványos eltérések mutatkoznak. Októberi fotónkon egy nőstény példány szerepel.

Többnyire korhadó fákban, fadarabok alatt rejtőznek, alkalomadtán azonban sérült vagy frissen vágott tuskók, fatörzsek kifolyó nedvét orrszarvú lárva nyalogatják.

Alkonyatkor megélénkülnek, főleg párás, meleg időben rajzanak.

orrszarvú lárva

Védett, természetvédelmi értéke 5 Ft. Diófacincér — Aegosoma scabricorne Scopoli, Testhossza 22—56 mm. Közép- és Dél-Európában elterjedt bogár. Magyarországi szaporodóhelyei elsősorban ártéri, öreg erdők, valamint lakott települések, temetők, parkok, fasorok idős fái, de megtalálható hegyvidéki bükkösökben is.

Polifág orrszarvú lárva, azaz különböző lombosfákban — elsősorban fűzekben Salix és nyárakban Populus — fejlődik. A kevés, akácban Robinia pseudoacacia is kifejlődő cincér közé tartozik. Lárvája az öreg, beteg vagy sérült fák törzsében, a holt farészben él 3—4 évig. Ugyanabban a fában különböző korú lárvák egyszerre találhatók meg. Az átalakulásra kész lárvák hatalmas járataik végén készítik el bábbölcsőjüket.

orrszarvú lárva

Ezt mindkét végén durva szálú rágott anyaggal zárják le. A több hétig tartó bábállapot után az imágók a lárva által előre kirágott röpnyíláson hagyják el tápnövényüket. A rajzásuk július elejétől augusztus elejéig tart. Alkonyati, éjszakai állatok, a nappal faodvakban, kéregrepedésekben és a kéreg alatt rejtőznek.

A párok egymásra találása illetve a párzás és peterakás is a tápnövényen, annak odvában, tükörfoltján történik. Hasonlóan a nagy szarvasbogárhoz és az orrszarvúbogárhoz az elpusztult imágók orrszarvú lárva láthatók tápnövényük tövénél. Az Orczy-kert fáiban további védett szaproxilofág bogárfajokat is megfigyeltünk: pompás virágbogár — Protaetia aeruginosa Drury,természetvédelmi értéke Ft; fűzfapattanó — Elater ferrugineus Linnaeus,természetvédelmi értéke 50 Ft.